A magyarországi Mária Rádió elindulásának az első napjaitól az autóm rádióját ráhangoltam a 94.2 Mhz frekvenciára és az egyik reggelen elhangzott a felhívás, hogy technikus önkénteseket keresnek. Az atya elmondta, hogy különösebb képzettség sem kell ehhez, hiszen a műsor alatt is ő maga kezeli technikát. Ekkor azt gondoltam, hogy ha ez egy pap számára ilyen egyszerű, akkor nekem, mint villamosmérnöknek sem lehet túl bonyolult (bár ennek néha a fordítottja igazolódott be).
Így tehát, az indulás után nemsokára betanultam az alapvető teendőket és - ha nem is oly gyakran mint szeretném -, heti 1-2 alkalommal, munka után meglátogatom a Szabadság téri stúdiót. Hatalmas kegyelemnek élem meg ezt a szolgálatot, a missziónak ezt a formáját. Felemelő az a tudat, hogy sok-sok beteg, magányos vagy éppen kereső testvérünkhöz jut el rajtunk keresztül Isten igéje, örömhíre. Különlegesen motiváló a sok betelefonáló hallgató biztató, köszönő szava és nap mint nap érezhető az értünk felajánlott imáik, ima támogatásuk áldásos hatása. Külön élmény az emberek hálás, köszönő mosolya, amikor éppen külső helyszínről közvetítünk a rádiónak.
Az elmúlt másfél évben tett önkéntesi szolgálatom a Mária Rádiónál nagy mértékben hozzájárult lelki fejlődésemhez, ezáltal sokkal többet kaptam mint amennyit adhatok. Hála ezért a Szűzanyának, hogy az Ő missziós rádióját szolgálhatom.

Fischer Lajos 

nyomtatási nézet