Ismerje meg a Magyar Szentek Plébániát!

Magyar Szentek Temploma

A templom építésének története

Az 1996-ra tervezett Világkiállítás lemondása után az Esztergom Budapesti Főegyházmegye úgy döntött, hogy felépíti azt az épületet, amely az Expo idején vatikáni pavilonként működik, és csak a későbbiekben kapott volna templomi funkciót. A telket a Magyar Állam képviseletében a Világkiállítás Programiroda adta ingyenes használatba. Paskai László bíboros, prímás, érsek 1995. május 29-én helyezte el a templom alapkövét és 1996. augusztus 17-én ünnepélyesen felszentelte.
A templom és a plébánia épületegyüttese Török Ferenc Ybl- és  Kossuth-díjas, valamint Balázs Mihály Ybl-díjas  tervezők  tervei alapján készült el. A generálkivitelező  cég  a pilisvörösvári Maco-Technik  Kft volt. Az építkezést Dr. Benedetti Tibor felügyelte. Az  anyagi fedezetet a Főegyházmegye biztosította, amelyet a Vatikán jelképes adományán túl külföldi és hazai adakozók is támogatták.
A templom a Felsőlágymányosi hívek plébániatemploma lett, de helyzeténél fogva az egyetemi ifjúság lelki központja is kíván lenni. A Millecentenárium alkalmából méltó emléket akart állítani az ország szentéletű és boldog emlékű nagyjainak.
A kegyelet és az imádság helye ez az épület, mely példaként állítja elénk szentéletű magyarjainkat, akikhez buzgón szállhat fel az imádság és az ének, reményt és hitet adva a jelen és a jövő nemzedékének.

Köszönet azoknak, akik anyagi áldozatukkal és munkájukkal támogatták a templom felépítését.
2001. január 1-jével Paskai László bíboros, prímás, érsek a templomot plébániatemplom rangra emelte, és a plébánia nevét Magyar Szentek Plébániára változtatta.
 

Az altemplom

Az altemplomban urnás temetkezésre alkalmas sírhelyek, családi sírboltok, urnafülkék lettek kialakítva. A ravatalozó mellett és a lejárati falon elhelyezett emléktáblákra a külföldön vagy ismeretlen helyen elhunytakról írhatók mementó sorok.
Urnahelyek  megváltásával kapcsolatos ügyintézés hétfőn és csütörtökön az irodaidőben.
 
 

A szentély keresztje

A keresztáldozat misztériumát megjelenítő sztélé arany, fa, kő, három és mégis egy. A valódi arany háttér az égi simaság, érinthetetlenség, az isteni tökéletesség és örökkévalóság. A korpusz fája sebeket magán viselő, holtában is élő anyag, a templom felszentelésének évében hetven évesen elhalt körtefa sorsa most beteljesedett. Az évmilliós fosszíliákat rejtegető mediterrán kőtömb a földi világ, a Golgota, a keresztáldozatot elfogadó és magasba emelő emberi közösség

A kereszt Somogyi-Soma László szobrász, festőművész, Balázs Mihály és Somogyi-Soma Katalin építészek alkotása.
Ünnepélyes megáldását 1999. szept. 17-én Spányi Antal segédpüspök végezte.

Milleniumi emlékmű a templomkertben

Az emlékmű a feltámadt és a sziklasír szétpattanó kősziklái közül a mennybe felemelkedő  Krisztust ábrázolja. Ezen kősziklák egyike hazánk, ahová 1000 esztendővel ezelőtt jutott el
a feltámadt Krisztus örömhíre. A kősziklák egyikén István megkoronázása látható. A pápától  kapott korona  felvételével megteremtette a keresztény államiság alapjait, s ezzel ezer esztendőkre kijelölte az utat a magyar állam számára. Erre utal a másik  kősziklán olvasható idézet Szent István intelmeiből:
"Légy erős, hogy téged a jószerencse felette fel ne emeljen, avagy a balsors le ne verjen !" (Intelmek X. fejezet)
Az emlékmű Marosits István Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.
 
 

A Kruspér utca és a Budafoki út sarkán található a Szent Tádé kápolna, mely szintén egyházközségünkhöz tartozik. Korábban itt volt az egyházközség egyetlen misézőhelye, 1957. óta önálló lelkészségként, 1982. óta plébániaként működött. 2001. január 1-je óta misézőhelyként a Magyar Szentek Plébániához tartozik.
 
 

Az egyházközség határai: Szent Gellért  tér, Bartók B. út, Bercsényi u., Erőmű u., Hamzsabégi út, Műegyetem rkp. által határolt terület.