100 éve született Prokop Péter

2019.01.05. 11:45


Prokop Péter


Születésének 100. évfordulóján, január 6-án Prokop Péter papra, festőművészre emlékeztünk a Mária Rádióban.

Az alábbiakban 3 beszélgetést hallgathattok meg, melyekben Prokop Péter alakját és művészetét hozzuk közelebb.

Az első beszélgetésben dr. Feledy Balázs Prokop Péter-díjas művészeti íróval, művészetkritikussal beszélgetünk Prokop Péter művészetének helyéről a XX. századi magyar és egyetemes művészetben.



A második beszélgetésben Prokop Péter életének főbb állomásait (Kalocsa-Róma- Csepel) ismerhetjük meg – Erdei Kvasznay Éva galériavezető, képzőművésszel, a Prokop Péter-díj alapító kurátorával beszélgettünk.



A harmadik beszélgetés dr. Prokopp Mária művészettörténésszel beszélgetünk Prokop Péter festészetéről az általa szerkesztett, nemrég megjelent „Prokop Péter 100 – Emlékezések könyve” című kötet kapcsán.

***

Prokop Péter (Kalocsa, 1919. január 6. – Budapest, 2003. november 11.) katolikus pap, festőművész, író 1919. január 6-án egy kalocsai szabómester ötödik gyermekeként született. Tehetségére már tanítója is felfigyelt, beoltva őt a rajz iránti szeretettel. A gimnáziumban kitűnő rajztanára, Horváth Géza mellett képezte magát. A gimnázium 7.-8. osztályát már a kalocsai egyházmegye szeminaristájaként végezte.

1937-ben a kalocsai római katolikus szeminárium növendéke. Jó barátságba került tanárával, Belon Gellérttel, akiben megértő támogatóra talált festői ambícióiban, és akinek nagy szerepe volt római tanulmányainak megvalósulásában.

1942-ben szentelték a kalocsai főegyházmegye papjává.

1945-48 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mesterei: Kontuly Béla, Elekfy Jenő, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre és Kmetty János. Legfőbb példaképe Aba Novák Vilmos. Csodálta Aba Novák expresszív, monumentális formáit, zárt kompozícióit, tiszte színeit. Másik példaképe Csontváry Kosztka Tivadar, akinek mágikus világképe, expresszív művészeti ereje ragadta meg. A főiskolán bár kitűnő elméleti és gyakorlati képzést kapott, a kortárs egyetemes művészeti irányzatokkal nem volt lehetősége megismerkedni.

Főiskolai tanulmányait nem tudta befejezni, mivel diplomaévében egyházmegyei szolgálatra rendelték vissza.

1956 telén, a forradalom leverése után, Belon Gellért biztatására, számos viszontagság után, Rómába érkezett. Itt a Római Képzőművészeti Akadémián (Accademia di Belle Arti di Roma) fejezte be festészeti tanulmányait Rómában 1960-ban. különösen megragadta Michelangelo művészete. 1962-ben részese a nagyszabású Michelangelo-film díszlet munkálatainak, mely során 39 festőtársával együtt készítette a Sixtusi-kápolna rekonstrukcióját. Prokop festette a Lybica Sibilla kontraposztos alakját 3 méter nagyságban. Rómában megismerkedett az egyetemes művészeti irányzatokkal. Különösen figyelemmel fordult Paul Klee művészete felé. Főiskolai éveit követően a Pápai Magyar Intézetben, majd a Szent István zarándokházban lakott és alkotott. Rómában számos egyházi intézmény falait díszítette freskókkal, színes ablakokkal, képekkel a 60-as, 70-es évek folyamán. Két amerikai templomba is készített freskókat.

1970-ben Fatimában ő készítette a magyar keresztút végén álló Szent István-kápolna színes üvegablakait, tizenhárom magyar szenttel. 1993-ban újabb alkotással, a kápolna szentélyének és hajójának mennyezetét díszítő mozaikokkal egészítette ki fatimai alkotásait.

Magyarországgal a Rómában eltöltött évtizedek alatt sem szakadt meg a kapcsolata. A rendszerváltozás után pedig Budapest és Róma között osztotta meg életét. A XX. század egyik legismertebb magyar pap-festőjeként tartják számon. Termékeny alkotó volt, életműve több mint 9000 táblaképet számlál. Alkotásainak nagy részét Magyarországnak ajándékozta. Tagja volt a Magar Írószövetségnek. Írói munkásságát 18 kötet fémjelzi.

1999-ben visszaköltözött Magyarországra, és 2003-as haláláig a csepeli Szent József Otthonban élt. Több díjat, kitüntetést kapott. Emlékére 2006-ban megalapították a Prokop Péter-díjat.

Az alábbi beszélgetésben a kalocsai Astriceum Érseki Múzeum igazgatónője, Vörös Márta beszél Prokop Péterről.