A Mária Rádió nagycsütörtöki műsorai

2019.04.15. 13:33


Nagycsütörtök honlap


Nagycsütörtökön a papság és az Eucharisztia szentségének ünneplésére összpontosítunk műsorainkban is.

A tavalyi Eucharisztikus Tudományos Konferencia előadásaiból adunk néhányat közre.
Fél négytől Dr. Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektorának Az Eucharisztia mint szent emlékezés című előadását hallgathatjátok meg. Fél kilenctől Dr. Kocsis Fülöp érsek-metropolita, a Mária Rádió önkéntes műsorvezetőjének  Az Eucharisztia tisztelete a görögkatolikus egyházban című előadásából megismerhetitek a görögkatolikus rítus eucharisztikus tiszteletét. 9 órától Udvardi Tamás plébános beszél Nagycsütörtök jelentőségéről.

A délelőtti olajszentelési misét, melyet dr. Erdő Péter bíboros úr mutat be az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papságával, a budapesti Szent István Bazilikából közvetítjük 10 órától.

16 órától Hitvalló című műsorunkban Miskolci Éva Erzsébet kármelita szerzetes nővér beszél hivatásáról, melynek központi eleme az imádság, az Oltáriszentség imádása.

16.50-től nagycsütörtöki témával jelentkezik Nyolcágú kereszt című műsorunk, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat műsora.

Idén a Húsvéti Szent Háromnap szertartásait Vácról közvetítjük a Nagyboldogasszony-székesegyházból dr. Beer Miklós püspök atyával.

Az Utolsó Vacsora emlékére bemutatott szentmisét 18 órától közvetítjük a Nagyboldogasszony-székesegyházból. A szentmisét dr. Beer Miklós váci megyéspüspök mutatja be.

Nagycsütörtök nemcsak az Eucharisztia alapításának, hanem a papság alapításának az ünnepe is. A krizmaszentelési misén történik a papi fogadalmak megújítása is. A papi fogadalmak megújításáról este 20 órától beszélgetünk Mészáros Domonkos atyával.

Este 21 órától Életige című műsorunk jelentkezik, melyben szintén Nagycsütörtök lesz a téma. Dr. Krajsovszky Gábor előadását Az Oltáriszentség dogmatikai, teológiai alapokon Schütz Antal nyomán címmel este 22 órától hallhatjátok.

***

Nagycsütörtök az Oltáriszentség és az egyházi rend alapításának ünnepe. A IV. század végén Jeruzsálemben nagycsütörtökön két misét tartottak: az elsőt a főtemplomban, a másodikat a Kálvária-hegyi sziklánál. A 7. századtól Rómában is két misét mutattak be. Délben a pápa végezte az olajszentelési misét, amelyben az igeliturgia helyett a bűnösök nyilvános visszafogadása történt. A másik a római plébániatemplomban volt.

A 8. századtól már csak egy misét mondtak, amelyen együtt ünnepelték a bűnösök visszafogadását, az olajok megszentelését és az utolsó vacsora emlékezetét. A mai gyakorlat XII. Piusz nagyheti reformja (1955) óta ismét két szentmisét ír elő nagycsütörtökre. Délelőtt olajszentelési misét tartanak a püspöki székesegyházakban. A főpásztor együtt misézik az egyházmegye papjaival, megszenteli a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát. A papság megújítja szenteléskor tett ígéreteit. Este minden templomban szentmisével emlékeznek az utolsó vacsorára, az Oltáriszentség alapítására.

A zsidók az Egyiptomból való szabadulást ünnepelték a húsvéti lakomán. Jézus az utolsó vacsorán megújította a régi áldozatot: ő maga lett a húsvéti bárány. Krisztus vére áldozati vér, amely minden embert megszabadít a bűntől, a halál rabságából, amelyet az emberiség nevében Jézus Krisztus mutat be engesztelő áldozatként az Atyának.

Jézus az utolsó vacsorán elővételezte kereszthalálát: a kenyérrel kezébe vette önmagát és megtörte, majd kiosztotta a tanítványoknak. Jézus meghalt, megtöretett mint a kenyér, hogy szétoszthassa önmagát. Testével és vérével új életre segíti az éhezőket.

Az esti szentmise sajátos szertartása a lábmosás. Ebben a jelképes cselekedetben Jézus szeretetének legnagyobb jelét adja. Az önmagát teljesen kiüresítő úr megmossa a szolgák lábát.

Az utolsó vacsora után Jézust elfogták. Ettől kezdve az egyház nem mutat be szentmisét egészen a nagyszombati feltámadás liturgiáig. Ennek az elfogatásnak és Jézus ruháitól való megfosztásának a szimbóluma a nagycsütörtök esti oltárfosztás, amikor eltávolítják az oltár minden díszét és a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ezzel kezdetét veszi a Jézus szenvedésére való emlékezés.


<>