Ne félj,nem ítéllek el! lelkigyakorlatok

2017.06.29. 08:00 - 10.01. 18:00

2017.02.20. 14:14

2017.június 29-július 02.
2017.szemptember 28-október 01.


Abortuszod volt és még mindig bánt-van rá orvosság!

Megfogant benned egy kis élet, és nem tudsz dönteni, terhedet Isten irgalmára bízhatod-

nem vagy egyedül!

Gyógyulhat a bűntudat és a fájdalom,

mindig van megoldás!

Szeretettel hívunk hétvégi lelkigyakorlatra MÁRIABESNYŐRE!

Info és jelentkezés:

www.matersalvatoris.hu
+36/20-823-22-01 /K.T.Mária
www.abortusz-nefeljnemitellekel.hu
www.facebook.com/nefeljnemitellekel

A jelentkezésnek nem feltétele a rendszeres vallásgyakorlat. Megkeresését bizalommal kezeljük!

Szeretettel hívunk:

Kovács Ferenc diakónus

Kovácsné Treer Mária mentálhigiénés lelkigondozó

 


nefelj

 

Tartsd meg a kicsit! Válaszd az életet!

Volt egy 15 éves lány, csak azzal volt hajlandó foglalkozni, milyen a külseje. Még a sarki közértbe sem ment el smink nélkül, fésületlenül, pláne nem sportcipőben.

Egy presszóban dolgozott felszolgálóként. Itt kezdődött minden. A fiú kitartóan próbálkozott, végül össze is költöztek.

Egy reggel nővére kérdezte meg tőle:˝Te nem vagy terhes?˝ vett egy tesztet, az volt.

A fiúnak álmatlan éjszakái voltak emiatt. De ezért a lánynak is, mert folyton felkeltette: ˝Ugye, nem tartod meg? Ugye, nem tartod meg?˝

A lány néha már úgy érezte, nem bírja tovább, de nem akarta megbántani a fiút. Pedig ő titokban sokszor megsimította a hasát, és beszélt a kicsihez. Még nevet is adott neki. De teltek a hetek, és közeledett az időpont. Már nem volt visszaút.

A lány szemén kövér könnycseppek gördültek végig.

Ő nem akarta elveszíteni az első gyermekét! És csak fogta a hasát, és zokogott, és búcsúzott, és súgta neki: ˝Bocsáss meg!˝

Megtette más kedvéért.

Csak zokogott és zokogott, képtelen volt abbahagyni. Most jól kellett volna éreznie magát, de a legrosszabb az volt, hogy semmi mást nem érzett, csak ürességet. Iszonyú, kínzó, megdöbbentően óriási ürességet. Ez fájt a legjobban. Már nem volt kihez szólni.

Még hosszú hónapokig sírt, amikor eszébe jutott, de ahogy telt az idő, a sírás lassan abbamaradt. A végén már csak akkor sírt, amikor halottak napján kiment a temetőbe gyertyát gyújtani a picinek a Feszületnél, és amikor augusztus 20.-a volt, ugyanis akkor fogant. Ilyenkor mindig azt gondolta mosolyogva:˝Az én kicsim születésnapján az egész országban tűzijáték van!˝

A bűnbánat, a szomorúság nem akart elmúlni. A kapcsolat viszont 4 év után elmúlt annak rendje és módja szerint. Hogy is lehettet volna másként?

Egy évvel később a lány észrevett egy hirdetést a „Ne félj, nem ítéllek el!” című lelkigyakorlatról, ami abortusztól szenvedőknek szól. Érezte, valami csodálatos dolog vár itt rá. Nem tévedett: olyan társaságot hozott itt össze az Úr, ami nem mindennapi. Szinte kézzel fogható volt a szeretet és a megértés a résztvevők között. A lány csodálatos embereket ismert meg itt.

Mária és Ferenc, akik a lelkigyakorlatot vezették, szeretettel, megértéssel és bizalommal feléjük vették le szép fokozatosan a vállukról a terhet, amiket már évek óta cipeltek.

Ez a lány én vagyok, Melitta