Keresztény gondolkodás az újkorban

2018.12.19. 11:57

Horváth Pál műsora

Most induló új sorozatunknak, amely szerves folytatása az ókeresztény és a középkori keresztény gondolkodás történetének áttekintését, nagy alakjainak bemutatását kínáló korábbi műsorainknak, a 16. és a 19. századi szellemi élet áttekintése lesz a feladata. Elsősorban a katolikus egyház teológiai és bölcseleti, lelkiségi történéseire, jeles alkotóira figyelünk majd, de időről időre kitekintünk a protestáns egyházakban, esetenként az ortodoxia világában zajló szellemi eseményekre is. Valójában négy évszázad jelentős alkotóinak portréját, egy-egy szellemi kör vagy iskola tevékenységét fogjuk szemügyre venni, jelentős teológiai vitákat, a tanítás fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű fogalmakat veszünk sorra.

Kezdőpontnak természetesen kínálkozik a reformáció kibontakozásának, az arra adott katolikus válaszoknak az ideje. A hitviták jeles szereplői, a Tridenti Zsinat idejének teológusai kerülnek elsőként sorra, olyan gondolkodók, mint Szent Ignác, Canisius Szent Péter, Borromeo Szent Károly, Szalézi Szent Ferenc és mások. De kitekintünk azokra a protestáns gondolkodókra is, az első reformátoroktól a protestáns ortodoxia nagyjaiig, akik máig ható érvénnyel formálták a reformáció egyházainak szellemi életét. Ezt a barokk katolicizmus fénykorának áttekintése követi, Suarez, a spanyol teológia és misztika, a nagy kegyelemtani viták, a janzenizmus, a quietizmus tündöklése és bukása, a klasszikus morálteológia Petaviustól Liguori Szent Alfonzig terjedő ideje, a háttérben ismét a protestáns szellem világában zajló folyamatokkal, a pietizmus térhódításával. Innen az út a felvilágosodás ideje felé vezet tovább, benne az egyház szellemi térvesztésével és útkeresésével, a racionalizmussal szembeni vitákkal, egészen az abszolutizmus idejéig és az európai forradalmak, a polgári fejlődés koráig.

Végül pedig a 19. század és annak nagy alakjai következnek, a katolikus restauráció és a romantika, a materialista és naturalista ideológiákkal való viták ideje, a protestáns liberális teológia térhódítása és a katolikus gondolkodásra gyakorolt hatása felmérésével. Témánk lesz a modern eszmékkel, tudományokkal való párbeszéd keresésének a teológiában és a katolikus bölcseletben kibontakozó folyamata, a Tanítóhivatal szerepe az elméletalkotásban és a modern ideológiákhoz, filozófiákhoz való viszony alakításának folyamatában. A 19. század utolsó harmadában, sorozatunk zárórészében, a Syllabus és az I. Vatikáni Zsinat után pedig kibontakozik az újskolasztikus mozgalom, hogy a katolikus egyház ennek szellemi vértezetében lépjen, léphessen át a 20. század intellektuális világába. Adásaink a korábbi sorozathoz hasonló időben és időtartamban, kéthetenként kerülnek sugárzásra, 2019. január 5-től kezdődően.

Műsoridő: szombat 21:40 (2 hetente)


Következő adásaink