Kincsesláda

kincsesláda

Pölöskei Judit és Karácsondi Mihály atya tanulságos történetei

"Minden írástudó, aki jártas a mennyek országának tanításában, hasonlít a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz élő." (Mt 13,52)

Műsorról-műsorra kiemelünk, néhány tanulságos vagy éppen megrázó történetét, Hogy Ezek kapcsán felrázzuk szunnyadó lelkünket, megnyugtassuk félelemtől remegő szívünket, de mindenképpen felemeljük a lelkünket Mennyei Atyánkhoz.

Műsorvezetők:

Pölöskei Judit és Karácsondi Mihály atya

A műsor e-mail címe:kincseslada@mariaradio.hu

Szeretettel hívjuk a Kincsesláda c. műsor meghallgatására.

Történetekkel,versekkel várjuk a kedves Testvéreket.

Műsoridő: vasárnap 18:00 (2 hetente)

 


 

Mária Rádió: Kincsesláda műsorban elhangzott.

 

Boldogság:

Hogy mi a boldogság? Most elmesélem,
Ha ideülsz mellém, szótlanul, szépen.
Hunyd be a szemed, ne gondolj semmire,
Figyelj a lelkednek rezdülésire.

A boldogság ott mélyen, tebenned van,
Most szunnyad éppen, némán és hangtalan.
Jelre vár, hogy kinyíljon, mint a virág,
Ébredő fény, melytől más lesz a világ.

Boldogság, amikor másnak adni tudsz,
Ha békét hozol, nem szörnyű háborút.
Nem mérlegelsz, segítsz, ha valaki kér,
Megosztod, ha asztalodon van kenyér.

Mersz szeretni, hagyod, hogy szeressenek,
Letörlöd az érted hullott könnyeket.
Bízol, nyílt szívvel várod az új csodát,
Egy versben, egy dalban, ott a boldogság

A boldogságért néha szenvedni kell,
Egyszer eljön, vedd hát észre, jól figyelj!
Engedned kell, hogy szívedet mossa át,
S kezedet megfogja egy igaz barát.

Ne félj attól, hogy most talán sírni kell,
Szívedből lassan eltűnik a teher.
Hallgasd szívverésed friss, új dallamát,
Kicsiny csoda, de ez már a boldogság....

Jenei Jánosné: MI A BOLDOGSÁG?

kincsesláda

Szeretet:

kincsesláda2

"A lány ott állt az italos pultnál és úgy gondolta, elbír vinni egyedül is egy pakk ásványvizet. Mire a pékárukhoz ért, eszébe jutott, hogy mégis megkönnyíthetné a saját dolgát, ezért felhívta a barátját: - Annyi mindent vettem, hogy alig bírom vinni. Gyere le, légyszives, a bolt elé és segíts cipekedni!  - Rendben! – mondta a fiú. – De akkor leviszem a kutyát is, úgyis meg kell sétáltatnunk. De tudod Cézárral nem olyan egyszerű a dolog, de majd sietek, várj meg! – Rendben! – mondta a lány és már ment is a kasszához. Mire fizetett és mindent bepakolt, úgy gondolta, a fiú már biztosan a bejáratnál várja. De amikor kiért, látta, hogy a fiú és a kutya még sehol sincsenek. Elindult hát egyedül a pakkokkal, de pár lépés után érezte, hogy ezt nem is olyan könnyű egyedül cipelni, mint ahogy  õ azt gondolta. Minden egyes lépéssel bosszúsabb és dühösebb lett. - Nem igaz, hogy ennyi idő alatt nem tudott elkészülni! Nő létemre itt cipekedek, majd megszakadok,  õ meg még mindig sehol sincsen!

Ezen vívódott magában, majd egy pillanat alatt végigfutott benne a gondolat, hogy hiszen erre őt senki sem kényszerítette! Ezt vállalta, gondolta úgy, hogy a bevásároltak mellé még egy pakk ásványvizet is visz magával! Ez kizárólag az Ö és senki más döntése nem volt! Ráébredt, hogy elfelejtette: ez az Ö vállalása volt és most meg igyekszik másokat hibáztatni érte! Felismerte, hogy kétféle módon csinálhatja végig: vagy bosszankodik és dühöng magában a továbbiakban is a hazafelé vezető út nehézsége miatt, vagy elfogadja vállalását és minden következményével, együtt véghezviszi azt. A ház kapujának bejáratáig cipekedett, csak ott találkozott a fiúval és a kutyával, még csak akkor indultak el. De a lánynak ekkor már egy rossz szó sem hagyta el ajkát és a legőszintébb szeretettel üdvözölte őket. "

kincsesláda3

Alázat:

"A régi könyvekben olvasni lehet arról a lányról, aki azok között az asszonyok között volt, akik Jézust a Kálváriára kísérték. Félénk, csendes, visszafogott lány volt. A Feltámadást teljes bizonyossággal, rögtön elfogadta, nem kellett látnia Jézust, sem bizonyítani nem kellett neki semmit. Rögtön elhitte. És olyan merészséggel, amelynek azelőtt sohasem volt a birtokában, zarándokolni kezdett, hogy Jézus szavait hirdesse. Nem félt többé. Prédikált a városokban és a falvakban. Egy nap odament hozzá egy ember; akit mélységesen meghatott a tanúságtétele, és azt kérdezte tőle:

- Mondd, mi a bátorságod titka?- Az alázat. Így tanította a Mester – válaszolta a lány. Az ember elgondolkodott, majd azt kérdezte: - És mire jó az alázat? - Arra, hogy azt tud mondani másoknak: Szeretlek."

kincseslada4

Húsvét:

Hálás vagyok neked Jézusom, mert meghaltál érettem!
Hálás vagyok, mert haláloddal eltörölted minden vétkem.
Téged dicsőítlek, minden nap szüntelen,
mert Nagy Szereteted által kiáradt rám a kegyelem.

Értem bűnös emberért folyt a drága, szent vér,
Egyedül csak Te tudod Uram, hogy nekem ez mennyit ér.
Köszönöm, hogy eltörölted minden vétkemet,
Szent Nevedet örökké áldom Drága Istenem.

Szeretlek Uram, Te vagy a Megváltó!
Szeretlek Jézusom, Te vagy a Szabadító!
Szeretlek Krisztusom életem öröme!
Szeretlek Istenem, imádlak szüntelen!

Vágyom hozzád Uram, Veled együtt lenni mindenkoron!
Vágyom, hogy érezzem, milyen a mennyei Hatalom.
Azért míg e földön élek Szent Nevedet zengem.
Köszönöm, hogy Szentlelkeddel betöltöd életem.

Tudom Uram, érzem itt bent, hogy Te engem szeretsz,
Ezt példázza Életed s a Golgotán a kereszt.
Nem tudok nagy szavakat zengeni, ennyit mondok IMÁDLAK,
de ezt kikiabálom, ha kell, bármi áron a világnak.

Áldalak Atyám, mert gyermekedül fogadtál!
Áldalak, mert sok bűnöm ellenére mindeddig megtartottál!
Szentlelkeddel vigasztalsz, ha szomorú lesz a szívem,
megkönnyebbülve és tisztán folytathatom életem.

Boros Kinga: Hála 

 



Következő adásaink