A titkok kapuja

Modell, bankár, menedzser, prostituált, fesztiváligazgató, építőipari alkalmazott. A sors különös játéka folytán a belőlük összeverődött társaság jelenik meg a Részegekben. Istenről, szeretetről, szabadságról, önmaguk kereséséről beszélnek akadozó nyelvvel. Leginkább azt próbálják megfogalmazni, hogy kiüresedett, józannak tűnő világunkban van-e még helye az őszinteségnek, lehet-e valódi szeretetet találni.

Vidnyánszky Attila ezt a rendezését kettős értelemben is beavató színháznak szánja. Egyrészt mert a szereplők zöme kaposvári és budapesti színi növendék, akik számára ez lesz az első jelentős bemutatkozás. Másrészt mert a rendező egyfajta stáció-dramaturgiával közelíti meg a történetet, hogy a főszereplő próbatételes kalandsorát a mai gyermek-néző is a sajátjának, a hőssé válás hiteles példájának tekinthesse.

Nemzeti Színház mostani Csíksomlyói passiója keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, az európai kultuszközösség esélyeire hívja fel a figyelmet. Egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzi ki célul, melyben a bibliai történet 18. századi interpretációja, valamint Szőcs Géza kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő.

A színház dramaturgjaival Kulcsár Edittel, Kozma Andrással, Szász Zsolttal és Verebes Ernővel a Nemzeti első Vidnyánszky-ciklusának éveit értékeltük.

A 20. század elején egy szélmalmot, melynek ideje lejárt, imaházzá alakítanak át az alföldön. A püspök egy börtönviselt, kétes előéletű papot, András atyát vezényli oda, lássa el a lelkipásztori feladatokat. A malmot addig működtető szélmolnár, Jósika, azonban más munka híján, a családjával együtt szintén szeretne ott maradni a templommá változtatott malomban. Az atya nem tud velük mit kezdeni, de végül megengedi, hogy maradjanak. Jósika személye egyre titokzatosabb a számára, s már nem tudja, hogy igazából ő vagy az újonnan kinevezett sekrestyés áll-e közelebb ahhoz a világhoz, amelyben hinnie kéne.

A 6-os számú kórterem című Csehov-novellá­ban felfedezhetjük azt a helyet, amely állítólag rosszabb a pokolnál. Egy elmegyógyintézet egy tár­sa­dalomban mindig arról szól, hogy valakik a többséghez képest „állítólag” nem normálisak. Az számít nem normálisnak, aki kiszámíthatatlan. És persze ott van a pakliban az is, hogy kiszámíthatatlan, mikor lesz valaki kiszámíthatatlan.

A Csongor és Tünde színpadra állítása próbatétel elé állítja a színházművészeket: megtalálni azt a kortárs színpadi formát, amely méltóképpen és szenvedélyesen közvetíti ezt az ősi mitológiákból szőtt többdimenziós tündérmesét a boldogságkeresésről. Műsorunkban az előadás rendezőjével és színművészeivel beszélgetünk.

Ki Szindbád? Életművész? Időutazó? Szerelmész vagy magas fokon képzett gasztronómus? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Verebes Ernő dramaturggal, Tóth Augusztával és Szűcs Nellivel a Szindbád c. előadás kapcsán.

Az előadás azzal a céllal jön létre, hogy felelevenedjen a XX. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emléke, és megismertesse nem mindennapi életének részleteit. Műsorunkban Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas színművésszel beszélgetünk.

Mezei Mária nehéz utat vállalt, míg végül sikerült révbe érnie mindennap megharcolt szeretetben, harmóniában önmagával, békében a világgal.
Tóth Auguszta Mezei Mária-estje Hoztam valamit a hegyekből címmel tekinthető meg a Nemzeti Színházban.
Műsorunkban Tóth Augusztával beszélgetünk…

Bolond? Ütődött? Nevetséges figura? Első ránézésre talán igen. Hiszen ki az, aki egy szélmalomban ellenséget lát és nekiront? Szélmalomharc – sokszor mondjuk ezt kilátástalan küzdelmekre. Ám aki a szélmalomharcot vállalja, tiszteletet vált ki a jobbérzésű emberekből.
Beszélgetés Verebes Ernő dramaturggal.

A Hany Istók legendáját feldolgozó mesejátékról Szarka Tamással, a mű alkotójával, Bozsik Yvette-tel, az előadás rendezőjével, Tóth Augusztával és Berettyán Nándorral beszélgetünk. A mese a civilizációs és a természet összecsapásáról szól…

Vidnynászky Attilával az általa képviselt metafizikai színház jellemzőiről valamint törekvéseiről beszélgetünk a Nemzeti Színház előadásainak fényében.

Az előadás egyúttal modellje annak a heroikus és sokszor utópisztikus küzdelemnek, amelyet az emberiség folytat tudatra ébredése óta, hogy elszakadhasson a Földtől, hogy kezével érinthesse az eget. Műsorunkban az előadás rendezőjével Vidnyánszky Attilával és Kozma András dramaturggal beszélgetünk.

Eugenio Barba Hamu és gyémánt országa című magyarországi könyvbemutatója alkalmából a Nemzeti Színház vendége volt 2015. április 11-én. Műsorunk a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó alkalmából elhangzott gondolatait, s egy vele készített interjút tartalmaz.

Henrik Ibsen Brand című alkotását Zsótér Sándor rendezésében 2015. február 22-én mutatták be a Nemzeti Színházban. Brand lelkészként nem követel többet az emberektől mint saját magától, de ez túl nagy elvárásnak bizonyul. A mindent vagy semmit jegyében élt, látszólag úgy tűnik, nem ért el semmit… Vagy mégis? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az előadás színművészeivel.

Szerelem, föld, házasság, érdekek. Melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy a birtokok egyesülése, amelyek megélhetést biztosítanak egy új család számára? Lehet a pillanat boldogságára jövőt építeni? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a műsor meghívott vendégei: Szűcs Nelli Jászai-díjas színművésznő, Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész valamint Zsuráfszky Zoltán a Körhinta című előadás társrendezője.

Eugenio Barba munkásságát és az erről készült könyvet Pálfi Ágnes és Szász Zsolt mutatja be Jerzy Grotowski hatásának és Ibsen Brand című alkotásának fényében.

A Nemzeti Színház a MITEM vagyis a Madách Imre Nemzetközi Találkozó keretében sokszínű programmal, 13 ország 20 előadásával várja látogatóit. A tavalyi év nagy sikere után a hagyományteremtő szándékkal létrehozott találkozó lehetőséget kínál arra, hogy más kultúrák, nemzetek vérfrissítő hatással legyenek a hazai színházi szakmára.
Részletes program: http://mitem.hu/

William Nicholson Árnyország című előadása Isten és ember kapcsolatát vizsgálja a szenvedés fényében. A darab C. S. Lewis életének egyik tragédiáját dolgozza fel, aki agglegényként ismeri meg szerelmét, a súlyosan beteg Joyt…

A bábok szerepéről Az éjjeli menedékhely című alkotás kapcsán Pálfi Ágnessel és Szász Zsolttal, a Szcenárium című színházi folyóirat szerkesztőivel beszélgetünk. A Nemzeti Színház előadását a kortárs orosz színházi élet egyik emblematikus alkotója, a Mejerhold Művészeti Központ igazgatója Viktor Rizsakov rendezte.

Rideg Zsófiával, a Nemzeti Színház dramaturgjával Vidnyánszky Attila rendezéseiről, s a szeretet dramaturgiájának sajátos elemeiről beszélgetünk elsősorban a Johanna a máglyán című alkotás kapcsán.

Az Isten ostora c. előadást 2014. december 19-én mutatták be a Nemzeti Színházban. Az alkotásban Kelet és Nyugat drámai találkozásának történelmi dimenzióját éljük.

Szász Zsolt dramaturg a Szcenárium című színházi folyóirat főszerkesztője, a Nemzetközi Betlehemes Találkozó alapítója.

A Paul Claudel és Arthur Honegger alkotópáros nevéhez fűződő Johanna a máglyán című misztériumjátékot 2013. november 29-én mutatták be a Nemzeti Színházban. “Maga Szent Mihály adta ezt a kardot kezembe, ezt a fényes, hatalmas kardot. Nem Gyűlölet a neve – úgy hívják: Szeretet.” – mondja a máglyahalálra ítélt Johanna…

Tamási Áron Vitéz lélek című alkotását 2013. szeptember 27-én mutatták be a Nemzeti Színházban. A mű főszereplője Balla Péter, hazatérvén a háborúból új életet és otthont épít magának egy olyan szamár társaságában, mely a kereszt jelét viseli a hátán.

A Juhász Ferenc alkotásából színpadra állított alkotást Vidnyánszky Attila állította színpadra a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészeivel 2003-ban. Vidnyánszky Attila 2009-ben A szarvassá változott fiú, a Halotti pompa mellett a Három nővér rendezéséért kapta meg Moszkvában a Mejerhold-díjat.