Cs. Varga István irodalmi műsora

Programunk célja: irodalmunk, kiváltképpen költészetünk szakrális/spirituális vonulatának nyomon követése, a „templomépítő” magyar poézis kezdeteitől napjainkig tartó, szerves folytonosságot képező értékeinek számbavétele. Kányádi Sándorral együtt hisszük: irodalmunk, költészetünk Temploma felépült, és folyton újulva ma is épül. Latin kápolnáját Janus Pannonius alkotta. Balassi reneszánsz élet-és szépségvággyal, bűnbánó könyörgéseivel végvárak köveiből pompás virtuális templomot épített. Benne Zrínyi a barokk korszak pompájával nemzetünk tragikus sorsát örökítette meg festői freskókon, képsorokon. Berzsenyi mélyzengésű orgonát teremtett bele. Kölcsey és Vörösmarty szószéket emelt, amelyen a haza és haladás igéit hirdették. Petőfi kitárta a Templom kapuit, hogy oda bárki szabadon beléphessen. Arany csodálatos kupolát hozott létre. Vajda, Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József Attila, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor és költőtársaik tágassá, többhajóssá, sokkupolássá, tornyossá építették az impozáns katedrálist. Radnóti és Pilinszky kifejezték a szenvedés misztériumát is. Nagy László „Káromkodásból katedrálist” emelt a múló időben… A Jézus-eszmény és a Mária-tisztelet jegyében hirdetjük: kereszténység, magyarság és európaiság összetartozik. Pilinszkyvel együtt valljuk: „Harmadnapra legyőzte a halált. / Et ressurexit tertia die.”