Szakrális színház
Létezik-e Istenkeresés a kortárs színházban?
Beszélhetünk-e szakrális színházról?
Milyen törekvések fedezhetőek fel a költői színház, a liturgikus színház és a misztériumszínház megvalósításában?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Nemzeti Színház igazgatójával, dramaturgjaival és színművészeivel.
Vidnyánszky Attila a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapító művészeti vezetője volt. Saját színházán kívül dolgozott még a kijevi Nemzeti Akadémiai Színházban, Szlovákiában és a volt Jugoszlávia színházaiban, valamint 1999 óta Magyarországon is tevékenykedik. 2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki. Két évvel később a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője, majd igazgatója lett. Számos szakmai díjat nyert, köztük a Mejerhold-díjat a Három nővér rendezésért. 2013-tól a Nemzeti Színház főigazgatója. Több mint 80 előadást rendezett 20 színházban, többek között a Kijevi Orosz Nemzeti Színházban (Leszja Ukrainka Színház), a budapesti Nemzeti Színházban, a Pesti Magyar Színházban, az Új Színházban, a Magyar Állami Operaházban, illetve a debreceni Csokonai Színházban, valamint Szlovákiában, Szerbiában, Horvátországban. Előadásai jelentős európai fesztiválokon szerepeltek és nyertek díjakat.
Hanganyagok
A Nemzeti Színház folyóiratainak hasábjain számos írást találhatnak a hangfelvételekhez kapcsolódó előadásokról: https://nemzetiszinhaz.hu/magazin/folyoirat
Misztérium a kortárs színpadon – kerekasztal beszélgetés 
Műfajilag nehezen megfogható. Leginkább operára hasonlít, ahol az áriákat monológok helyettesítik. Az előadást egy arénaszerű térben, nyolc színművész, négy operaénekes, a Honvéd Férfikar és egy 39 fős zenekar előadásában visszük színre. Az Agón az ókori görög tragédiák, a színház legősibb gyökereihez nyúl vissza. A világ – a kórus – és az Ember szellemi viaskodását (az agón szó jelentése verseny), (halál)tusáját mutatja be. Az Ember egyetlen hatalmas monológja ez: éles diagnózis és apokaliptikus látomás. Az előadást Vidnyánszky Attila rendezte.
Vidnynászky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója az orosz-ukrán háborúról, a közeledő ünnepekről, Agón c. rendezéséről és a közelgő Színházi Olimpiáról nyilatkozott Prontvai Verának.
A Bulgakov-regény színpadi adaptációjáról a Nemzeti Színház színészeivel és az előadás dramaturgjával, zeneszerzőjével, Verebes Ernővel beszélgettünk. A darabot Alekszandar Popovszki rendezésében mutatták be 2021. szeptember elsején.
Beszélgetés Vidnyánszky Attila Bűn és bűnhődés c. misztériumjátékáról.
1957. Sor kerül a forradalom utáni megtorlás legelső, egyetlen nyilvános perére, hogy a kádári rendszer bebizonyíthassa a világ közvéleményének: Budapest utcáin nem ártatlan fiatalok harcoltak Magyarország szabadságáért, hanem köztörvényes bűnözők gyilkoltak ártatlan kommunistákat.” – írja Szilágyi Andor, a történetet feldolgozó színdarab szerzője.
Modell, bankár, menedzser, prostituált, fesztiváligazgató, építőipari alkalmazott. A sors különös játéka folytán a belőlük összeverődött társaság jelenik meg a Részegekben. Istenről, szeretetről, szabadságról, önmaguk kereséséről beszélnek akadozó nyelvvel. Leginkább azt próbálják megfogalmazni, hogy kiüresedett, józannak tűnő világunkban van-e még helye az őszinteségnek, lehet-e valódi szeretetet találni.
A Nemzeti Színház a csíksomlyói nyeregben mutatta be Csíksomlyói passió előadását. A különleges műalkotás megvalósításáról Pálfi Ágnessel Kulcsár Edittel és Szász Zsolttal beszélgettünk.
Nemzeti Színház mostani Csíksomlyói passiója keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, az európai kultuszközösség esélyeire hívja fel a figyelmet. Egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzi ki célul, melyben a bibliai történet 18. századi interpretációja, valamint Szőcs Géza kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő.
A színház dramaturgjaival Kulcsár Edittel, Kozma Andrással, Szász Zsolttal és Verebes Ernővel a Nemzeti első Vidnyánszky-ciklusának éveit értékeltük.
A 20. század elején egy szélmalmot, melynek ideje lejárt, imaházzá alakítanak át az alföldön. A püspök egy börtönviselt, kétes előéletű papot, András atyát vezényli oda, lássa el a lelkipásztori feladatokat. A malmot addig működtető szélmolnár, Jósika, azonban más munka híján, a családjával együtt szintén szeretne ott maradni a templommá változtatott malomban. Az atya nem tud velük mit kezdeni, de végül megengedi, hogy maradjanak. Jósika személye egyre titokzatosabb a számára, s már nem tudja, hogy igazából ő vagy az újonnan kinevezett sekrestyés áll-e közelebb ahhoz a világhoz, amelyben hinnie kéne.
A 6-os számú kórterem című Csehov-novellában felfedezhetjük azt a helyet, amely állítólag rosszabb a pokolnál. Egy elmegyógyintézet egy társadalomban mindig arról szól, hogy valakik a többséghez képest „állítólag” nem normálisak. Az számít nem normálisnak, aki kiszámíthatatlan. És persze ott van a pakliban az is, hogy kiszámíthatatlan, mikor lesz valaki kiszámíthatatlan.
Ki Szindbád? Életművész? Időutazó? Szerelmész vagy magas fokon képzett gasztronómus? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Verebes Ernő dramaturggal, Tóth Augusztával és Szűcs Nellivel a Szindbád c. előadás kapcsán.
Az előadás azzal a céllal jön létre, hogy felelevenedjen a XX. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emléke, és megismertesse nem mindennapi életének részleteit. Műsorunkban Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas színművésszel beszélgetünk.
Mezei Mária nehéz utat vállalt, míg végül sikerült révbe érnie mindennap megharcolt szeretetben, harmóniában önmagával, békében a világgal.
Tóth Auguszta Mezei Mária-estje Hoztam valamit a hegyekből címmel tekinthető meg a Nemzeti Színházban.
Műsorunkban Tóth Augusztával beszélgetünk…
A Hany Istók legendáját feldolgozó mesejátékról Szarka Tamással, a mű alkotójával, Bozsik Yvette-tel, az előadás rendezőjével, Tóth Augusztával és Berettyán Nándorral beszélgetünk. A mese a civilizációs és a természet összecsapásáról szól…
Vidnynászky Attilával az általa képviselt metafizikai színház jellemzőiről valamint törekvéseiről beszélgetünk a Nemzeti Színház előadásainak fényében.
Az előadás egyúttal modellje annak a heroikus és sokszor utópisztikus küzdelemnek, amelyet az emberiség folytat tudatra ébredése óta, hogy elszakadhasson a Földtől, hogy kezével érinthesse az eget. Műsorunkban az előadás rendezőjével Vidnyánszky Attilával és Kozma András dramaturggal beszélgetünk.
Eugenio Barba Hamu és gyémánt országa című magyarországi könyvbemutatója alkalmából a Nemzeti Színház vendége volt 2015. április 11-én. Műsorunk a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó alkalmából elhangzott gondolatait, s egy vele készített interjút tartalmaz.
Henrik Ibsen Brand című alkotását Zsótér Sándor rendezésében 2015. február 22-én mutatták be a Nemzeti Színházban. Brand lelkészként nem követel többet az emberektől mint saját magától, de ez túl nagy elvárásnak bizonyul. A mindent vagy semmit jegyében élt, látszólag úgy tűnik, nem ért el semmit… Vagy mégis? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az előadás színművészeivel.
Szerelem, föld, házasság, érdekek. Melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy a birtokok egyesülése, amelyek megélhetést biztosítanak egy új család számára? Lehet a pillanat boldogságára jövőt építeni? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a műsor meghívott vendégei: Szűcs Nelli Jászai-díjas színművésznő, Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész valamint Zsuráfszky Zoltán a Körhinta című előadás társrendezője.
Eugenio Barba munkásságát és az erről készült könyvet Pálfi Ágnes és Szász Zsolt mutatja be Jerzy Grotowski hatásának és Ibsen Brand című alkotásának fényében.
William Nicholson Árnyország című előadása Isten és ember kapcsolatát vizsgálja a szenvedés fényében. A darab C. S. Lewis életének egyik tragédiáját dolgozza fel, aki agglegényként ismeri meg szerelmét, a súlyosan beteg Joyt…
A bábok szerepéről Az éjjeli menedékhely című alkotás kapcsán Pálfi Ágnessel és Szász Zsolttal, a Szcenárium című színházi folyóirat szerkesztőivel beszélgetünk. A Nemzeti Színház előadását a kortárs orosz színházi élet egyik emblematikus alkotója, a Mejerhold Művészeti Központ igazgatója Viktor Rizsakov rendezte.
Rideg Zsófiával, a Nemzeti Színház dramaturgjával Vidnyánszky Attila rendezéseiről, s a szeretet dramaturgiájának sajátos elemeiről beszélgetünk elsősorban a Johanna a máglyán című alkotás kapcsán.
Az Isten ostora c. előadást 2014. december 19-én mutatták be a Nemzeti Színházban. Az alkotásban Kelet és Nyugat drámai találkozásának történelmi dimenzióját éljük.
Szász Zsolt dramaturg a Szcenárium című színházi folyóirat főszerkesztője, a Nemzetközi Betlehemes Találkozó alapítója.
A Paul Claudel és Arthur Honegger alkotópáros nevéhez fűződő Johanna a máglyán című misztériumjátékot 2013. november 29-én mutatták be a Nemzeti Színházban. „Maga Szent Mihály adta ezt a kardot kezembe, ezt a fényes, hatalmas kardot. Nem Gyűlölet a neve – úgy hívják: Szeretet.” – mondja a máglyahalálra ítélt Johanna…
Tamási Áron Vitéz lélek című alkotását 2013. szeptember 27-én mutatták be a Nemzeti Színházban. A mű főszereplője Balla Péter, hazatérvén a háborúból új életet és otthont épít magának egy olyan szamár társaságában, mely a kereszt jelét viseli a hátán.
A Juhász Ferenc alkotásából színpadra állított alkotást Vidnyánszky Attila állította színpadra a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészeivel 2003-ban. Vidnyánszky Attila 2009-ben A szarvassá változott fiú, a Halotti pompa mellett a Három nővér rendezéséért kapta meg Moszkvában a Mejerhold-díjat.
A Károli Gáspár Református Egyetem Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézete, a Színház- és Filmművészeti Egyetem valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2024. november 28-29. között konferenciát szervezett a kortárs misztériumjátékok sokféleségének feltérképezése céljából.
A konferenciát egy kerekasztal beszélgetés zárta, melynek meghívott vendégei voltak, Sepsi Enikő, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, Tompa Gábor, a Kolzsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója valamint Kozma András, a Nemzeti Színház dramaturgja.
A beszélgetést Prontvai Vera moderálta.
Agón
Műfajilag nehezen megfogható. Leginkább operára hasonlít, ahol az áriákat monológok helyettesítik. Az előadást egy arénaszerű térben, nyolc színművész, négy operaénekes, a Honvéd Férfikar és egy 39 fős zenekar előadásában visszük színre. Az Agón az ókori görög tragédiák, a színház legősibb gyökereihez nyúl vissza. A világ – a kórus – és az Ember szellemi viaskodását (az agón szó jelentése verseny), (halál)tusáját mutatja be. Az Ember egyetlen hatalmas monológja ez: éles diagnózis és apokaliptikus látomás. Az előadást Vidnyánszky Attila rendezte.2022 év vége
Vidnynászky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója az orosz-ukrán háborúról, a közeledő ünnepekről, Agón c. rendezéséről és a közelgő Színházi Olimpiáról nyilatkozott Prontvai Verának.Bulgakov: A Mester és Margarita
A Bulgakov-regény színpadi adaptációjáról a Nemzeti Színház színészeivel és az előadás dramaturgjával, zeneszerzőjével, Verebes Ernővel beszélgettünk. A darabot Alekszandar Popovszki rendezésében mutatták be 2021. szeptember elsején.Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Beszélgetés Vidnyánszky Attila Bűn és bűnhődés c. misztériumjátékáról.Szilágyi Andor: Tóth Ilonka
1957. Sor kerül a forradalom utáni megtorlás legelső, egyetlen nyilvános perére, hogy a kádári rendszer bebizonyíthassa a világ közvéleményének: Budapest utcáin nem ártatlan fiatalok harcoltak Magyarország szabadságáért, hanem köztörvényes bűnözők gyilkoltak ártatlan kommunistákat.” – írja Szilágyi Andor, a történetet feldolgozó színdarab szerzője.Ivan Viripajev: Részegek
Modell, bankár, menedzser, prostituált, fesztiváligazgató, építőipari alkalmazott. A sors különös játéka folytán a belőlük összeverődött társaság jelenik meg a Részegekben. Istenről, szeretetről, szabadságról, önmaguk kereséséről beszélnek akadozó nyelvvel. Leginkább azt próbálják megfogalmazni, hogy kiüresedett, józannak tűnő világunkban van-e még helye az őszinteségnek, lehet-e valódi szeretetet találni.Petőfi Sándor: János Vitéz
Vidnyánszky Attila ezt a rendezését kettős értelemben is beavató színháznak szánja. Egyrészt mert a szereplők zöme kaposvári és budapesti színi növendék, akik számára ez lesz az első jelentős bemutatkozás. Másrészt mert a rendező egyfajta stáció-dramaturgiával közelíti meg a történetet, hogy a főszereplő próbatételes kalandsorát a mai gyermek-néző is a sajátjának, a hőssé válás hiteles példájának tekinthesse.
Csíksomlyói passió a csíksomlyói nyeregben
A Nemzeti Színház a csíksomlyói nyeregben mutatta be Csíksomlyói passió előadását. A különleges műalkotás megvalósításáról Pálfi Ágnessel Kulcsár Edittel és Szász Zsolttal beszélgettünk.Csíksomlyói passió
Nemzeti Színház mostani Csíksomlyói passiója keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, az európai kultuszközösség esélyeire hívja fel a figyelmet. Egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzi ki célul, melyben a bibliai történet 18. századi interpretációja, valamint Szőcs Géza kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő.Vidnyánszky Attila első ciklusa a Nemzeti Színházban :
A színház dramaturgjaival Kulcsár Edittel, Kozma Andrással, Szász Zsolttal és Verebes Ernővel a Nemzeti első Vidnyánszky-ciklusának éveit értékeltük.Verebes Ernő: Gerendák :
A 20. század elején egy szélmalmot, melynek ideje lejárt, imaházzá alakítanak át az alföldön. A püspök egy börtönviselt, kétes előéletű papot, András atyát vezényli oda, lássa el a lelkipásztori feladatokat. A malmot addig működtető szélmolnár, Jósika, azonban más munka híján, a családjával együtt szintén szeretne ott maradni a templommá változtatott malomban. Az atya nem tud velük mit kezdeni, de végül megengedi, hogy maradjanak. Jósika személye egyre titokzatosabb a számára, s már nem tudja, hogy igazából ő vagy az újonnan kinevezett sekrestyés áll-e közelebb ahhoz a világhoz, amelyben hinnie kéne.Csehov: 6
A 6-os számú kórterem című Csehov-novellában felfedezhetjük azt a helyet, amely állítólag rosszabb a pokolnál. Egy elmegyógyintézet egy társadalomban mindig arról szól, hogy valakik a többséghez képest „állítólag” nem normálisak. Az számít nem normálisnak, aki kiszámíthatatlan. És persze ott van a pakliban az is, hogy kiszámíthatatlan, mikor lesz valaki kiszámíthatatlan.Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde színpadra állítása próbatétel elé állítja a színházművészeket: megtalálni azt a kortárs színpadi formát, amely méltóképpen és szenvedélyesen közvetíti ezt az ősi mitológiákból szőtt többdimenziós tündérmesét a boldogságkeresésről. Műsorunkban az előadás rendezőjével és színművészeivel beszélgetünk.
Krúdy Gyula – Szindbád
Ki Szindbád? Életművész? Időutazó? Szerelmész vagy magas fokon képzett gasztronómus? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Verebes Ernő dramaturggal, Tóth Augusztával és Szűcs Nellivel a Szindbád c. előadás kapcsán.Fedák Sári – Szűcs Nelli önálló estje a Nemzeti Színházban
Az előadás azzal a céllal jön létre, hogy felelevenedjen a XX. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emléke, és megismertesse nem mindennapi életének részleteit. Műsorunkban Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas színművésszel beszélgetünk.Hoztam valamit a hegyekből – Mezei Mária
Mezei Mária nehéz utat vállalt, míg végül sikerült révbe érnie mindennap megharcolt szeretetben, harmóniában önmagával, békében a világgal. Tóth Auguszta Mezei Mária-estje Hoztam valamit a hegyekből címmel tekinthető meg a Nemzeti Színházban.
Műsorunkban Tóth Augusztával beszélgetünk…
Verebes Ernő: Don Quijote
Bolond? Ütődött? Nevetséges figura? Első ránézésre talán igen. Hiszen ki az, aki egy szélmalomban ellenséget lát és nekiront? Szélmalomharc – sokszor mondjuk ezt kilátástalan küzdelmekre. Ám aki a szélmalomharcot vállalja, tiszteletet vált ki a jobbérzésű emberekből.
Beszélgetés Verebes Ernő dramaturggal.
Beszélgetés Verebes Ernő dramaturggal.
Szarka Tamás: Éden földön
A Hany Istók legendáját feldolgozó mesejátékról Szarka Tamással, a mű alkotójával, Bozsik Yvette-tel, az előadás rendezőjével, Tóth Augusztával és Berettyán Nándorral beszélgetünk. A mese a civilizációs és a természet összecsapásáról szól…Beszélgetés a Nemzeti Színház igazgatójával
Vidnynászky Attilával az általa képviselt metafizikai színház jellemzőiről valamint törekvéseiről beszélgetünk a Nemzeti Színház előadásainak fényében.Zsukovszkij-Szénási-Lénárd: Mesés férfiak szárnyakkal
Az előadás egyúttal modellje annak a heroikus és sokszor utópisztikus küzdelemnek, amelyet az emberiség folytat tudatra ébredése óta, hogy elszakadhasson a Földtől, hogy kezével érinthesse az eget. Műsorunkban az előadás rendezőjével Vidnyánszky Attilával és Kozma András dramaturggal beszélgetünk.Eugenio Barba – MITEM 2015
Eugenio Barba Hamu és gyémánt országa című magyarországi könyvbemutatója alkalmából a Nemzeti Színház vendége volt 2015. április 11-én. Műsorunk a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó alkalmából elhangzott gondolatait, s egy vele készített interjút tartalmaz.Brand
Henrik Ibsen Brand című alkotását Zsótér Sándor rendezésében 2015. február 22-én mutatták be a Nemzeti Színházban. Brand lelkészként nem követel többet az emberektől mint saját magától, de ez túl nagy elvárásnak bizonyul. A mindent vagy semmit jegyében élt, látszólag úgy tűnik, nem ért el semmit… Vagy mégis? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az előadás színművészeivel. Körhinta
Szerelem, föld, házasság, érdekek. Melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy a birtokok egyesülése, amelyek megélhetést biztosítanak egy új család számára? Lehet a pillanat boldogságára jövőt építeni? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a műsor meghívott vendégei: Szűcs Nelli Jászai-díjas színművésznő, Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész valamint Zsuráfszky Zoltán a Körhinta című előadás társrendezője.Hamu és gyémánt országa
Eugenio Barba munkásságát és az erről készült könyvet Pálfi Ágnes és Szász Zsolt mutatja be Jerzy Grotowski hatásának és Ibsen Brand című alkotásának fényében.MITEM
A Nemzeti Színház a MITEM vagyis a Madách Imre Nemzetközi Találkozó keretében sokszínű programmal, 13 ország 20 előadásával várja látogatóit. A tavalyi év nagy sikere után a hagyományteremtő szándékkal létrehozott találkozó lehetőséget kínál arra, hogy más kultúrák, nemzetek vérfrissítő hatással legyenek a hazai színházi szakmára.
Részletes program: http://mitem.hu/
Részletes program: http://mitem.hu/
Árnyország
William Nicholson Árnyország című előadása Isten és ember kapcsolatát vizsgálja a szenvedés fényében. A darab C. S. Lewis életének egyik tragédiáját dolgozza fel, aki agglegényként ismeri meg szerelmét, a súlyosan beteg Joyt…Éjjeli menedékhely
A bábok szerepéről Az éjjeli menedékhely című alkotás kapcsán Pálfi Ágnessel és Szász Zsolttal, a Szcenárium című színházi folyóirat szerkesztőivel beszélgetünk. A Nemzeti Színház előadását a kortárs orosz színházi élet egyik emblematikus alkotója, a Mejerhold Művészeti Központ igazgatója Viktor Rizsakov rendezte.A szeretet dramaturgiája
Rideg Zsófiával, a Nemzeti Színház dramaturgjával Vidnyánszky Attila rendezéseiről, s a szeretet dramaturgiájának sajátos elemeiről beszélgetünk elsősorban a Johanna a máglyán című alkotás kapcsán.Isten ostora – Bánffy Miklós: A nagyúr c. műve alapján
Az Isten ostora c. előadást 2014. december 19-én mutatták be a Nemzeti Színházban. Az alkotásban Kelet és Nyugat drámai találkozásának történelmi dimenzióját éljük.A betlehemezés, beszélgetés Szász Zsolt dramaturggal
Szász Zsolt dramaturg a Szcenárium című színházi folyóirat főszerkesztője, a Nemzetközi Betlehemes Találkozó alapítója. Claudel-Honegger: Johanna a máglyán
A Paul Claudel és Arthur Honegger alkotópáros nevéhez fűződő Johanna a máglyán című misztériumjátékot 2013. november 29-én mutatták be a Nemzeti Színházban. „Maga Szent Mihály adta ezt a kardot kezembe, ezt a fényes, hatalmas kardot. Nem Gyűlölet a neve – úgy hívják: Szeretet.” – mondja a máglyahalálra ítélt Johanna…Tamási Áron: Vitéz lélek
Tamási Áron Vitéz lélek című alkotását 2013. szeptember 27-én mutatták be a Nemzeti Színházban. A mű főszereplője Balla Péter, hazatérvén a háborúból új életet és otthont épít magának egy olyan szamár társaságában, mely a kereszt jelét viseli a hátán.Juhász Ferenc: A szarvassá változott fiú
A Juhász Ferenc alkotásából színpadra állított alkotást Vidnyánszky Attila állította színpadra a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészeivel 2003-ban. Vidnyánszky Attila 2009-ben A szarvassá változott fiú, a Halotti pompa mellett a Három nővér rendezéséért kapta meg Moszkvában a Mejerhold-díjat.